XII/B tétel: Mutassa be az “ancien régime” válságát és a francia forradalom eseményeit!
                           A rendi gyűlés összehívásától a köztársaság kikiáltásáig történt eseményeket.

   A francia társadalmi-politikai forradalom:
         - létrehozta a polgári tulajdont, a jogegyenlőséget, liberális (szabad) államot, új polgári eszme- és ízlésvilágot.

      → javuló közlekedési viszonyok,
      → erősödik az országok és kontinensek közti érintkezés,
      → Sajátos munkamegosztás: nyersanyagot és élelmiszer termeltek, iparcikkeket vásároltak,
      → Elszegényedett országok körülfogják a fejletteket: Spanyolország, Portugália,
      → A mezőgazdaság tőkés átalakulása (Angliában először),
      → Anglia érdeke: a szabad kereskedelem
      → A kor eszméinek művészeti formája: klasszicista és romantikus stílus

     Az amerikai függetlenségi háborúban Franciaország vereséget mért Angliára.

   A francia forradalom, az abszolutizmus bukása:
        - A francia abszolutizmus arculata XIV. Lajos uralkodása idején érte el végső alakját.
          Utóda, XV. Lajos az abszolút hatalmat a kifinomult élvezetek eszközének tekintette.
          Helyette hírhedt-szép kegyencnői: Pompadour, Dubarry “kormányoztak”. A király jelszava: “Utánam az özönvíz!”

         XVI. Lajos követte őt a trónon (1774-1792): jó szándékú, de erélytelen férfi volt; csak lakatosműhelyében,
         vagy vadászaton érezte jól magát, kegyencnői nem voltak.

   A nagy ellentmondás a gazdaságban:
         - A 18. században Franciaországban demográfiai fejlődés indult meg. Franciaország Európa legnépesebb országa lett.

   A manufaktúraipar és a kereskedelem tovább fejlődött:
         - Szénbányászat (az eredeti termelés 6-7-szerese),
         - Vaskohászat,
         - Bankhálózatok, Tőkés vagyonok jöttek létre.

   Az ország még falusias, a lakosság kb. 85%-a közvetlenül a földből élt.
   Fokozódott az árutermelés, terjedt a paraszti pénzjáradék.
   Több lett a jómódú ember, de nőtt a nincstelenek száma is.

   A földesúri jogok megakadályozták a mezőgazdasági fejlődést. Nőttek az élelmiszerárak.
   A mezőgazdaság elmaradottsága akadályozta a tőkés kereskedelem kialakulását.

   Az “ancien regime” társadalma:
        - A társadalom szerkezete merev, alapja: a születési előjog, a földbirtokvagyon.
        - Az ország gazdagságát a harmadik rend hozta létre.

        - A rosszul irányított abszolút állam, a társadalom szerkezete:
                    1. rend, kiváltságosok: papság; főpapok,
                    2. rend, nemesség: a “kard” nemessége,
                    3. rend, közrendűek:
                           a, burzsoázia; kereskedők, bankárok,
                           b, kézművesek, parasztok, munkások.

   A polgárság nem törődhetett bele, hogy kirekesztik a politikai hatalomból. Követelése: az akadály elhárítása a fejlődés útjából.
   A születési arisztokrácia el akarta hódítani az abszolutizmus államhatalmát.

   Az államcsőd:
           - A rosszul kivetett, rosszul behajtott adók rendszere megbénította a királyságot.
           - A kiadások meghaladták a bevételeket: a francia állam fizetésképtelenné vált.
             Az önkéntes tisztek, pl: La Fayette forradalmi nézetekkel tértek haza.

   A rendi gyűlés összehívása, A forradalom kezdete:
          - 1614 óta először XVI. Lajos összehívta a rendi gyűlést. Politikai izgalom, nagy lelkesedés volt az országban.
            Gyűléseket tartottak, panaszfüzeteket állítottak össze, röpiratokat adtak ki.
            A polgárság öntudatra ébredése, előretörése: a 3. rend annyi képviselőt küldhessen a gyűlésbe, mint a 2 kiváltságos
            rend együttvéve. A 3. rend követelése: együttes ülés, fejenkénti szavazás.

   A király 1789. május 5-én Versailles-ban megnyitotta a rendi gyűlést, ahol az udvar és az arisztokrácia a pénzügyek rendezését várta.
   A 3. rend nemzetgyűléssé alakul át. A király javítás ürügyén bezáratta az üléstermet.
   A képviselők átvonultak a labdaházba, ott folytatták a tanácskozást.

   A nép fölkelése megmenti a nemzetgyűlést: a rendi gyűlés alkotmányozó nemzetgyűléssé alakult át.
   Párizs köré Idegen zsoldosokból álló csapatokat vontak össze.
   A külvárosok népe sűrű sorokban a Bastille erődje, a zsarnokság jelképe ellen vonult, Bastille elesett.

   A “városok forradalma”; Új közhatalom születik:
          - Július 14-e a forradalom első napja. Július 12-én új közhatalom alakult.
            Párizs városa községtanácsot, polgármestert választott.
            A községtanácsok fegyveres nemzetőrséget szerveztek. A nemzetőrség parancsnoka La Fayette márki,
            az amerikai függetlenségi háború önkéntese, az alkotmányos monarchia híve.

   Gazdasági válság, teljes létbizonytalanság. 1789.augusztus 4-én a kiváltságosok lemondtak előjogaikról.
   Kihirdették az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatát.
   XVI. Lajos megtagadta a határozatok szentesítését. A nép segítségével a nemzetgyűlés győzött.
   A nemzetgyűlés Párizsba költözött.

   A tulajdon újraelosztása:
         - A fölfegyverkezett parasztság nem hajlandó adót fizetni. Az egyházi birtokokat áruba bocsátották.
           Az ország nagy része a polgári vállalkozók, vagy a jómódú parasztság kezébe került.
           Az alkotmányozó gyűlésen megszüntették a céheket, fölszámolták a belső vámokat.
           A vámhatárt kitolták a nemzeti határig. A feudális tartományokat 83 egységesen igazgatott megye váltotta föl.

   Az 1791-es polgári liberális alkotmány:
         - A tényleges hatalom a választott képviselőkből álló törvényhozás kezében van.
           Törvény előtti egyenlőség, közteherviselés, szólás- és sajtószabadság.
           A választójogot az adó (cenzus) fizetéséhez: vagyonhoz kötötték; ez a cenzusos választójog.
           A papokat az állam fizette. Az 1791-es francia polgári alkotmány a liberális (szabad) polgárság nézeteit tartalmazza.

   A politikai erőviszonyok:
       - A határok mentén az emigránsok fegyveres csapatai sorakoztak.
         A hadseregben a parancsnoki posztokon nemesi tisztek álltak.
         A király végzetes hibát követett el: megszökött Párizsból.
         1791. június 25-én a katonák sorfala között visszakullogott Párizsba→ a monarchia “temetési menete”.
         A sansculotte-ok (a városi szegények) tiltakozó tüntetést rendeztek a Mars-mezőn.
         A nemzetőrség La Fayette vezetésével sortüzet adott.

   1789-1792. augusztus 10.: Az alkotmányozó és törvényhozó gyűlés,
   1792. augusztus 10.-1793. június 2. : a girondi konvent,
   1793. június 2.- 1794. április: jakobinus (hegypárt) diktatúra,
   1794. április-1794. július 27.: Közjóléti Bizottság,
   1794. július 27-1799. : thermidori konvent

   - A porosz király és a Habsburg-uralkodó pillnitz-i nyilatkozata beavatkozással fenyegette a franciákat.
   - Új közhatalom alakul, az alkotmányozó nemzetgyűlés megszünteti a feudális jogrendet.

   Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata:
          - az alkotmányozó gyűlés 1789.augusztus 26-án fogadta el, első változatát La Fayette fogalmazta.
            Az “ancien régime” halotti levele, az 1791-es alkotmány elvi bevezetője.
                      1, Minden ember szabadnak, jogokban egyenlőnek születik és marad.

                      2, Az emberek jogai: szabadság, tulajdon, biztonság, egymással szemben való ellenállás.
                      3, Szabadság: mindent szabad, ami másnak nem árt.

                      4, A törvény a közakarat kifejezése. A törvény egyformán törvény. Minden polgár alkalmazható minden közhivatali állásra.
                      5, Senkit meggyőződése, vallási nézetei miatt háborgatni tilos!
                      6, A gondolatok és vélemények szabad közlése.
                          Minden polgár szabadon szólhat, írhat, nyomtathat, de felelősséggel tartozik tetteiért.
                      7, A tulajdonjog szent és sérthetetlen.

   A királyság bukása, a girondiak köztársasága:

   A törvényhozó gyűlés:
        - Az alkotmányozó nemzetgyűlés feloszlott. A köztársasági csoport a középpolgárság nézeteit képviselte.
          Gironde megyéből jöttek→ girondiak. A kispolgárság szószólója, általános választójogot követelt.
          Gyorsan változó összetételű csoportok egy-egy nagy személyiség mögé sorakoztak.

          A girondiak vezetője: Brissot.

   Háború vagy béke?
        - A feudális hatalmak ellenségeskedtek a forradalmi Franciaországgal szemben.
           A királyi udvar és a girondiak háborút akartak. A háborút ellenzik az alkotmányos királyág hívei.
           XVI. Lajos girondiakból álló kormányt nevez ki.

   A királyság bukása:
          - A porosz hadsereg fölsorakozott a határ mentén. Az ellenség mögött fegyveres emigránsok jöttek.
            A király megvétózta a törvényhozó gyűlés határozatait. 1792. auguszus 10-én fölkelők új forradalmi
            községtanácsot alakítottak. A király hatalmát felfüggesztették, Franciaországban a monarchia megbukott.

   Az általános választójog alapján meg kell választani a nemzeti konventet.

   A valmy-i győzelem: Végrehajtó tanács néven új kormány alakult. Az igazságügy élére Danton került.

   A hadsereghez forradalmi biztosokat küldtek.

   Több mint 1000 embert öltek meg→ “első terror”: megfélemlítette a királypártiakat;
   a vizsgálat nélküli leszámolás, 1792. szeptember 20-án a francia önkéntesek megállították a porosz hadsereget.
   A porosz gyalogság megtorpant, a roham elmaradt.

   A gironde és a jakobinusok harca:
         - összeült a nemzeti konvent, amely kikiáltotta a köztársaságot. Egymással szemben állnak: szabad vállalkozás hívei↔ jakobinusok.
            A jakobinusok élén: Marat, Danton, Robespierre.

   “Mocsár”: azok, akik egyik párthoz sem csatlakoztak.

   A konvent kivégeztette XVI.Lajost, Capet Lajos néven. Az ítéletet guillotine-nal (nyaktiló) hajtották végre 1793. január 21-én.

   A szabadság “zsarnoksága”: a jakobinusok diktatúrája:
          - A győztes francia hadsereg Jemappe-nél legyőzte az osztrákokat, elfoglalta Belgiumot.
            Anglia megszervezte az első koalíciót (Ausztria, Poroszország, Hollandia, Spanyolország, Piemont).
            A francia nemzet a forradalomban született.

   A girondiak katonai veresége, bukása:
          - A konvent határozata: Belgiumot, Savoyát, Bázelt, a Rajna-vidéket Franciaországhoz csatolja.
            A konvent megszavazta a girondiak letartóztatását, akiket hamarosan kivégeztek.

   A jakobinus diktatúra kiépítése:
       - Franciaországot ellenséges hadseregek ostromolták. Kirobbant a vendée-i parasztfölkelés.
         Március 10-én létrehozták a rendkívüli törvényszéket.

   Közjóléti Bizottság:
      - új forradalmi kormány. A hadsereghez kormánybiztosokat küldtek, akik a gyanús tábornokokat letartóztatták,
         kivégezték→ forradalmi terror

   A jakobinus alkotmány:
            - ár- és bérmaximalizálás,
            - községi földek felosztása (ingyen),
            - kisparaszti gazdaság→ Franciaország

   Katonai győzelem - politikai bukás:
         - Sikerült úrrá lenni a vidéki városok fölkelésén, a vendée-i lázadáson.
           Francia csapatok szétverték a spanyol hadsereget, elözönlötték Katalóniát.
           Osztrák vereség a belgiumi Fleurusnél. A franciák bevonultak Antwerpenbe és Liége-be.
        - A jakobinus diktatúra fölszámolta saját tömegbázisát.
        - Robespierre vád alá helyezteti Dantont.

   A konvent 1794-ben vád alá helyezi Robespierre-t (július 27), őt és társait kivégezték

   A Direktórium kora:
          - ez a polgári konszolidáció kezdete (konszolidáció: megszilárdítás, az eredmények megtartása)

   A direktóriumi korszak jelszava:
          - “Sem királyság, sem terror”: nyugodt polgári fejlődést akartak a direktórium hívei.

   A Direktórium alkotmánya: 1795-ben a Nemzeti Konvent feloszlatása.

   A 2 kamarás törvényhozás: Ötszázak Tanácsa + Vének Tanácsa.→ törvényhozás, képviselőház.

   A cenzusos választójog visszaállítása (a választójogot a vagyoni helyzethez kötik.)
   A végrehajtó hatalmat az 5 fős Direktórium gyakorolta.
   Az angol-francia hatalmi versengés kiéleződése: a köztársaságot fenyegeti: belső válság, külső támadás.
   A kiutat a személyi diktatúra jelentette.